Vadkárok, vadkárok elleni védekezés

Az ember és a vad élőhelye átfedik egymást. Mint minden természeti élőlénynek, a vadnak is megvan az életvitele, – táplálkozik, szaporodik – ami gyakran az általa használt területeken károkat okoz, akár a vadban, akár a földterületen. A károk mértéke arányos az aktuális vadállomány méretével, illetve időszakonként is változik. Ezek a károk lehetnek jelentéktelenek, vagy gyakoriak és nagy horderejűek is.

Az általunk ismert, nálunk előforduló károkat okozó nagyvadak között szerepel a vaddisznó, gímszarvas, őz; apróvad a fácán, nyúl, róka. Ezek közül vegyünk néhány példát, hogy melyik állat mégis milyen károkat is tud végezni, okozni.

A mezei nyúl legsúlyosabb kártétele a faiskolákban, gyümölcsfa-telepítésekben figyelhető meg. Megrágja az idősebb fák hajtásait, rügyeit, kérgét. Jelentős kárt okoz a nyári dinnyeföldeken a kabakos termések megrágásával. Megrágja a káposztát, répát, petrezselymet, gabonaféléket, jelezték kártételét még napraforgón és szőlőn is. A mezei nyúl mellett az üregi nyúl is a fák kérgének megrágásával okozza a legnagyobb kárt. Emellett kotorékásáskor meglazítja a fák gyökereit, amik egy nagyobb viharban akár ki is dőlhetnek, és a kotoréka közelében minden növényfélét megkóstol, elfogyaszt. Vadnyúl riasztó kínálatunk.

A vaddisznó általában akkor jelenik meg hasznosított területen, ha élelemszűke lép fel. Ilyenkor megdézsmálja a termesztett répát, burgonyát, kukoricát, érésben lévő kalászosokat. Sokszor közvetített kártétele is jelentős, mikor átcsörtet a területen ezzel töréseket, taposásokat okozva, illetve eleség után kutatva túr. Vaddisznó riasztó kínálatunk.

Ezzel szemben az őz mezőgazdasági kártétele nem számottevő. Csekély kárt okozhat a lucernában, borsóban, répában a levelek csipkedésével, vagy a fiatal rügyek megrágásával. Jelentős kárt okoz zsenge növények és növényrészek lelegelésével. Őzriasztó kínálatunk.

A szarvas főként zöld részeket, télen azonban rügyeket, hajtásokat, vesszőket és vékonyabb ágakat (gallyakat), sőt fakérget fogyaszt. Patáikkal föld alatti növényrészeket is ki tudnak kaparni, a gyümölcshusángokat megroppantják, lekopasztják a búza- és rozskalászt. Rágáskáránál súlyosabb a taposási kár, amit végezni tud. A dámvad lényegében ugyanúgy károsít, mint a szarvas. Fő időszaka májustól októberig terjed. Burgonyát, répát szívesen fogyaszt, viszont a taposási kár, amit végezni tud ennél jelentősebb.

A muflon ezzel szemben csak ritkán hagyja el az erdőket. Előfordulhat, hogy a fák kérgeit lehántja, a fiatal csemetéket letöri, rügyeit, hajtásait elfogyasztja. A fácán különösen a búza-, kukorica-, bab- és borsóvetéseket rontja a vetés után kb. 3 hétig. A madarak lecsípik a csíranövények csúcsát, de ki is húzogathatják a csírázó növényeket a talajból.

A vadkárokat megkülönböztethetjük úgy, hogy a termés vetésétől a beérésiig mely időszakban következett be. Ez alapján lehet korai, zsenge, érési vagy teljes. Illetve úgy, hogy egy-egy vadfajtára mely kártípus jellemző általában. A taposási kár a szarvasnál és a dámnál figyelhető meg a szántóföldi kultúrában. Kritikus időszak az ősz-tél, amikor élelmet keresve nagy csapatokba tömörülve az őszi vetésű gabona, -repceföldeken végigvágtatnak. A túráskár a vaddisznóra jellemző, elsősorban a kukoricaföldeken a vetéstől a kétleveles állapotig, amikor nagy területeken képes a vetőmagokat megdézsmálni. A rágáskár az élő mezőgazdasági termények elfogyasztását jelenti, ami a vaddisznó és a szarvas nyári fő tápláléknövényénél a búzánál, rozsnál, kukoricánál, zabnál figyelhető meg. Illetve általánossá vált a szőlő-és gyümölcsültetvények rügyeinek megrágása is. Ez viszont a nyugalmi periódusban jellemző, és az őz, szarvas muflon, dám végzi előszeretettel. Különösen az őz válogatós, csipegető táplálkozásformája káros. Ha a táplálékban harapás figyelhető meg, az biztos a szarvas vagy a dám kártétele. Emellett sűrűn elfordul a hántáskár. Kéreghántást, -rágást kérődző állatfajaink végezhetnek. Ez előfordul lucfenyőn, ezüsthársnál, illetve a sima kérgű fáknál. A gyümölcsfák törzsének megrágása a mezei nyúl kártétele.

A védekezés lehetőségei

Szaghatáson alapuló vadriasztó szerek

Sokféle létezik, kémiai anyagokat tartalmazó szerek, védőszerek tartoznak ide. A gond e védekezési móddal, hogy hatásuk rövid távú. Követelmény velük szemben, hogy hatásosak legyenek, de a megvédendő kultúrát, állatokat, embert ne veszélyeztessék. Érdemes e védekezési formát a mechanikai módokkal kombinálni.

Mechanika védelem

• kerítések
• erősített, nagy szemű vadháló
• elektromos vadelhárító kerítés (villanypásztor) Villanypásztor kínálatunkat a www.rojaker.hu (Új oldalon nílik meg.) oldalon találja.

Leggyakoribb és legismertebb védekezési mód. Készülhet fonatból, fából, deszkából, paneles elemekből stb. Hatékonyságánál fontos a stabilitás és a magasság. Ha ezt a védelmi megoldást választjuk érdemes arra odafigyelni, hogy a normál kerítésfonat, vagy a vékony szálú kerítések nem minden esetben adnak megfelelő védelmet. Például az őzek ellen kiváló lehet, és a megfelelő magasságba felállítva a szarvasok ellen is védhet. Az új és jó minőségű normál fonatokon a vaddisznók lyukat tudnak ütni, és ezek után az őzek és más vadak is könnyedén átjutnak. Tökéletes megoldás a vad ellen a feszített, csúszásmentes csomózású vadhálóból készült fa oszlopos kerítés. A villanypásztor pedig csak az őzek ellen nyújt védelmet, a szarvas gond nélkül átugorja, a vaddisznó pedig áttör rajta. A villanypásztor kerítés rendkívül karbantartásigényes, esős időben a fű gyorsan belenő, a szél ágakat törhet rá és az áram máris a földbe távozik. Érdemes lehet ebben az esetben napelemes rendszert telepíteni, ami hálózati áramellátás hiánya esetén is biztosítani tudja a működését. Emellett előírás, hogy a kerítéssel védett terület ne legyen kisebb, mint 2ha (ökonómiai korlát) és nagyobb mint 10-20ha (ökológiai korlát). Felállítása nagy körültekintést igényel. Ha sok van felállítva rontja a vad élőhelyi feltételeit, és a felvehető táplálék összetétele is megváltozhat.

Hang és fényhatáson alapuló védelem

• karbidágyú
• periodikus villanó fény
• fényvisszaverő fóliacsíkok

E felsorolásban a karbidágyúk éles hangja riasztólag hat a vadakra. Működési elve, hogy egy fényérzékeny elektromos automata az esti sötétedéskor bekapcsolja a szerkezetet, és az rendszeresen, vagy mozgásra villámfény erősséggel villan, és hozzá robbanó hangot is ad. Elterjedtek még a fényvisszaverő megoldások is. Fóliacsíkok, alumínium dobozok, tükörcserepek. Ezek viszont akkor érik el a megfelelő hatást, ha rendszeresen cserélgetjük, mert az élőlény megszokja őket.

Habár a vadak sok bosszúságot, anyagi kárt tudnak nekünk okozni, de ne felejtsük a vadakat védeni kell, ennek törvényi keretei is adottak már (1996. évi LV. törvény „A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról.”).