slider-vaddiszno
Vaddisznó riasztás

Szag-, vagy hanghatáson alapuló hatékony riasztószerek.

slider-vaddiszno
Vadnyúl riasztás

Riasztószerek és csapdák mezei nyúl ellen..

previous arrow
next arrow

Népszerű termékkategóriák

Vadriasztó webáruház

Vadkárok, vadkárok elleni védekezés

Az ember és a vad élőhelye átfedik egymást. Mint minden természeti élőlénynek, a vadnak is megvan az életvitele, – táplálkozik, szaporodik – ami gyakran az általa használt területeken károkat okoz, akár a vadban, akár a földterületen. A károk mértéke arányos az aktuális vadállomány méretével, illetve időszakonként is változik. Ezek a károk lehetnek jelentéktelenek, vagy gyakoriak és nagy horderejűek is.

Az általunk ismert, nálunk előforduló károkat okozó nagyvadak között szerepel a vaddisznó, gímszarvas, őz; apróvad a fácán, nyúl, róka. Ezek közül vegyünk néhány példát, hogy melyik állat mégis milyen károkat is tud végezni, okozni.

mezei nyúl legsúlyosabb kártétele a faiskolákban, gyümölcsfa-telepítésekben figyelhető meg. Megrágja az idősebb fák hajtásait, rügyeit, kérgét. Jelentős kárt okoz a nyári dinnyeföldeken a kabakos termések megrágásával. Megrágja a káposztát, répát, petrezselymet, gabonaféléket, jelezték kártételét még napraforgón és szőlőn is. A mezei nyúl mellett az üregi nyúl is a fák kérgének megrágásával okozza a legnagyobb kárt. Emellett kotorékásáskor meglazítja a fák gyökereit, amik egy nagyobb viharban akár ki is dőlhetnek, és a kotoréka közelében minden növényfélét megkóstol, elfogyaszt. Vadnyúl riasztó kínálatunk.

vaddisznó általában akkor jelenik meg hasznosított területen, ha élelemszűke lép fel. Ilyenkor megdézsmálja a termesztett répát, burgonyát, kukoricát, érésben lévő kalászosokat. Sokszor közvetített kártétele is jelentős, mikor átcsörtet a területen ezzel töréseket, taposásokat okozva, illetve eleség után kutatva túr. Vaddisznó riasztó kínálatunk.

Ezzel szemben az őz mezőgazdasági kártétele nem számottevő. Csekély kárt okozhat a lucernában, borsóban, répában a levelek csipkedésével, vagy a fiatal rügyek megrágásával. Jelentős kárt okoz zsenge növények és növényrészek lelegelésével. Őzriasztó kínálatunk.

szarvas főként zöld részeket, télen azonban rügyeket, hajtásokat, vesszőket és vékonyabb ágakat (gallyakat), sőt fakérget fogyaszt. Patáikkal föld alatti növényrészeket is ki tudnak kaparni, a gyümölcshusángokat megroppantják, lekopasztják a búza- és rozskalászt. Rágáskáránál súlyosabb a taposási kár, amit végezni tud. A dámvad lényegében ugyanúgy károsít, mint a szarvas. Fő időszaka májustól októberig terjed. Burgonyát, répát szívesen fogyaszt, viszont a taposási kár, amit végezni tud ennél jelentősebb.

muflon ezzel szemben csak ritkán hagyja el az erdőket. Előfordulhat, hogy a fák kérgeit lehántja, a fiatal csemetéket letöri, rügyeit, hajtásait elfogyasztja. A fácán különösen a búza-, kukorica-, bab- és borsóvetéseket rontja a vetés után kb. 3 hétig. A madarak lecsípik a csíranövények csúcsát, de ki is húzogathatják a csírázó növényeket a talajból.

A vadkárokat megkülönböztethetjük úgy, hogy a termés vetésétől a beérésiig mely időszakban következett be. Ez alapján lehet korai, zsenge, érési vagy teljes. Illetve úgy, hogy egy-egy vadfajtára mely kártípus jellemző általában. A taposási kár a szarvasnál és a dámnál figyelhető meg a szántóföldi kultúrában. Kritikus időszak az ősz-tél, amikor élelmet keresve nagy csapatokba tömörülve az őszi vetésű gabona, -repceföldeken végigvágtatnak. A túráskár a vaddisznóra jellemző, elsősorban a kukoricaföldeken a vetéstől a kétleveles állapotig, amikor nagy területeken képes a vetőmagokat megdézsmálni. A rágáskár az élő mezőgazdasági termények elfogyasztását jelenti, ami a vaddisznó és a szarvas nyári fő tápláléknövényénél a búzánál, rozsnál, kukoricánál, zabnál figyelhető meg. Illetve általánossá vált a szőlő-és gyümölcsültetvények rügyeinek megrágása is. Ez viszont a nyugalmi periódusban jellemző, és az őz, szarvas muflon, dám végzi előszeretettel. Különösen az őz válogatós, csipegető táplálkozásformája káros. Ha a táplálékban harapás figyelhető meg, az biztos a szarvas vagy a dám kártétele. Emellett sűrűn elfordul a hántáskár. Kéreghántást, -rágást kérődző állatfajaink végezhetnek. Ez előfordul lucfenyőn, ezüsthársnál, illetve a sima kérgű fáknál. A gyümölcsfák törzsének megrágása a mezei nyúl kártétele.

A védekezés lehetőségei

Szaghatáson alapuló vadriasztó szerek

Sokféle létezik, kémiai anyagokat tartalmazó szerek, védőszerek tartoznak ide. A gond e védekezési móddal, hogy hatásuk rövid távú. Követelmény velük szemben, hogy hatásosak legyenek, de a megvédendő kultúrát, állatokat, embert ne veszélyeztessék. Érdemes e védekezési formát a mechanikai módokkal kombinálni.

Mechanika védelem

  • kerítések
  • erősített, nagy szemű vadháló
  • elektromos vadelhárító kerítés (villanypásztor) Villanypásztor kínálatunkat a www.rojaker.hu (Új oldalon nílik meg.) oldalon találja.

Leggyakoribb és legismertebb védekezési mód. Készülhet fonatból, fából, deszkából, paneles elemekből stb. Hatékonyságánál fontos a stabilitás és a magasság. Ha ezt a védelmi megoldást választjuk érdemes arra odafigyelni, hogy a normál kerítésfonat, vagy a vékony szálú kerítések nem minden esetben adnak megfelelő védelmet. Például az őzek ellen kiváló lehet, és a megfelelő magasságba felállítva a szarvasok ellen is védhet. Az új és jó minőségű normál fonatokon a vaddisznók lyukat tudnak ütni, és ezek után az őzek és más vadak is könnyedén átjutnak. Tökéletes megoldás a vad ellen a feszített, csúszásmentes csomózású vadhálóból készült fa oszlopos kerítés. A villanypásztor pedig csak az őzek ellen nyújt védelmet, a szarvas gond nélkül átugorja, a vaddisznó pedig áttör rajta. A villanypásztor kerítés rendkívül karbantartásigényes, esős időben a fű gyorsan belenő, a szél ágakat törhet rá és az áram máris a földbe távozik. Érdemes lehet ebben az esetben napelemes rendszert telepíteni, ami hálózati áramellátás hiánya esetén is biztosítani tudja a működését. Emellett előírás, hogy a kerítéssel védett terület ne legyen kisebb, mint 2ha (ökonómiai korlát) és nagyobb mint 10-20ha (ökológiai korlát). Felállítása nagy körültekintést igényel. Ha sok van felállítva rontja a vad élőhelyi feltételeit, és a felvehető táplálék összetétele is megváltozhat.

Hang és fényhatáson alapuló védelem

  • karbidágyú
  • periodikus villanó fény
  • fényvisszaverő fóliacsíkok

E felsorolásban a karbidágyúk éles hangja riasztólag hat a vadakra. Működési elve, hogy egy fényérzékeny elektromos automata az esti sötétedéskor bekapcsolja a szerkezetet, és az rendszeresen, vagy mozgásra villámfény erősséggel villan, és hozzá robbanó hangot is ad. Elterjedtek még a fényvisszaverő megoldások is. Fóliacsíkok, alumínium dobozok, tükörcserepek. Ezek viszont akkor érik el a megfelelő hatást, ha rendszeresen cserélgetjük, mert az élőlény megszokja őket.

Habár a vadak sok bosszúságot, anyagi kárt tudnak nekünk okozni, de ne felejtsük a vadakat védeni kell, ennek törvényi keretei is adottak már (1996. évi LV. törvény „A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról.”).

Termékkínálatunkból